Alig két évvel azután hogy az izraeli hadsereg válogatás nélkül lemészárolt több mint ezer lebanoni polgárt az érdekes jelszavú Igazságos Jutalom nevü hadmüveletben, Izrael ezúttal Gaza felé fordította figyelmét. Ezt a hadmüveletet Öntött Ólom-nak hívják. Palesztin orvosi információ szerint majdnem 400 palesztin halott van, köztük sok asszonnyal és gyermekkel. Tanuk szerint a kórházak nehezen tudják ellátni a sebesülteket és nõnek a hulla hegyek a halottasházakban. A támadás az Izrael és Hamas közti hat hónapos tüzszünet végén indult meg. Ugyanakkor, még a tüzszünet sem jelentette azt, hogy a Gaza-i népnek nem lettek volna problémái. Izrael blokádja megbénította Gaza életét, éheztetve a népet, sem üzemanyag sem orvosi ellátmány nem jutott át. A BBC szerint: "ahogy a vadászgépek bombázták a déli Gaza Övezetet, több száz palesztin próbált a Gaza és Egyiptom határán levõ kerítésen át menekülni, de az egyptomi biztonsági erõk lõfegyverekkel akadályozták meg õket ebben." Az tény, hogy Egyiptom végig együttmüködött a Gaza-i blokádban, ismételten végrehajtva Izrael parancsait, mint például a palesztinek állati módon való fogvatartása és a legelemibb ellátmány megtagadása. Ezt miért tette Egyiptom? Egyiptom az Egyesült Államok 'kulcsfontosságu regionális szövetségese' (magyarul csatlósa, eszköze) és így minden USA politika kritikátlan kiszolgálója. Az egyiptomi és szaudi rezsim (és amerikai fõnökeik) azt remélik, hogy Izraelnek sikerülni fog lerombolni a Hamas kormányt és helyére egy amerika barát verziót tesznek majd. Ezért a célért hajlandóak palesztin vérrel vörösre festeni Gaza utcáit.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az arab nép egyetért uralkodó osztályával. Egyiptomban és Lebanonban több tízezer tüntetõ támogatta a palesztin népet. Ugyanilyen hatalmas tömegtüntetések voltak Szíriában, Libyában, Irakban és Jordániában. Az arab nép elfordult saját államhatalmaitól és visszatetszését fejezte ki mindendütt az arab államok Izraellel való ko-operálásával szemben: a baloldali lebanoni televízió állomás Aljadeed megmutatta ahogy a tömegek tüntettek az egyiptomi követség elõtt, sokan vörös zászlókat lengettek és Ché Guevara pólót viseltek. Még Izraelen belül is, ahol a lakosságot állandóan bombázzák kormánypárti propagandával, több mint ezer ember spontán tüntetett Tel-Aviv-ban.
Végül is, mit tesz a Hamas, a palesztinaiak Izrael elleni harcának úgynevezett vezére, azért, hogy megvédje a palesztin népet? Sajnos az õ 'ellenállási' stratégiájuk kizárólag hiábavaló, az izraeli lakosság ellen indított, terrorista támadásokból áll. Mióta hatalomra jutott Gaza-ban, az izlamista mozgalom sok száz, házilag készített rakétát lõtt ki Sderot, izraeli határvárosra. És bár ezek a támadások ritkán voltak halálosak, az ottani szegény, munkásosztály életét elkeserítették. Ezek a támadások semmi hatással nincsenek a régionális katonai erõk hatalmára; ugyanakkor megkeményítik az izraeli közvéleményt a palesztinaiak ellen, pláne Sderot szegény munkás lakossága köreiben, akik pedig inkább a palesztin munkásosztály szövetségesei, nem ellenségei kellenének, hogy legyenek. Ezek a támadások elõsegítik az ostromlottság érzését Izraelen belül, és ennek az az eredménye, hogy az izraeli munkásság és szegény réteg (akiket az izraeli kapitalizmus keményen kizsákmányol) 'saját' államát támogatja az 'ellenség'-gel szemben. Így a izraeli hadsereg felhasználhatja a kedvezõ közvéleményt ahhoz, hogy új támadásokat indítson. Célja Hamas teljes elpusztítása vagy az, hogy annyira elgyengítse, hogy helyébe egy Izraelhez barátibb rezsim kerüljön.
Ha Hamas komolyan venné az izraeli megszállás elleni harcot, akkor nem hiábavaló terrorista támadásokat vinne véghez kis 'hõsök'-bõl álló bandákkal, hanem felfegyverezné a palesztin lakosságot. Minden kis és nagyvárosban, faluban megszervezné a helyi/régionális védelmi bizottságot, ezek a bizottságok a munkásság, parasztság és a menekültek demokratikus felügyelete alatt állnának és minden egészséges, épkézláb férfi és nõ tagjuk lenne. Egy ilyen erõ valós tömegbázissal rendelkezne és utcai, gerilla harci kampányokban az izraeli megszálló hadseregnek félelmetes ellenfele lenne. De egy ilyen erõ Hamas saját hatalmát fenyegetné. Miután átvette a Gaza fölötti hatalmat, Hamas egyik legelsõ tevékenysége az volt, hogy razziát tartott a Palesztin Szakszervezeti Szövetség irodájában, hogy így megakadályozza a palesztin munkásosztály független szervezkedését.
Az izraeli munkásmozgalomnak erkölcsi feladata, hogy elítélje az izraeli állam barbár tetteit. A Histadrut (Izraeli Szakszervezeti Szövetség) meg kell, hogy tagadja a háborúval való együttmüködést és sztrájkra kell, hogy hívja a hadipari munkásokat. Sõt, ha szükséges egy háborúellenes általános sztrájkot is ki lehetne kiáltani. Az izraeli munkásosztály és a szegény tömegek a Gaza-i palesztin és minden más országbeli tömegek természetes szövetségesei. A Marxisták mindig is azt vallották, hogy a kapitalisták áltak okozott problémáknak soha nem lesznek megoldásai a hanyatló kapitalista rendszeren belül. Még a polgári demokratikus feladatok, mint például a nemzetiségi kérdés megoldása is a munkásosztályra hárul. Csak a zsidó-arab munkásosztály, melyet összekovácsol a szocializmusért folyó osztályharc, szabadíthat ki mindannyiunkat a kapitalista rendszer poklából. Az egyetlen megoldást, amely megszabadítana bennünket úgy az állami terrortól, mint az õrült egyéni terrorizmustól, az az egyesült szocialista állam ad, amely egybefogná a Közel Kelet szocialista államait, mint a Világ Szocialista Federációjának szerves részét.
- Az izraeli hadsereg azonnal szüntesse meg a Gaza-i lakosság elleni hadmüveleteit!
- A gazdasági blokád azonnali felfüggesztése, hogy úgy árúk mint a lakosság szabadon mozoghassanak!
- Az izraeli munkásosztály támogassa a szenvedõ palesztin tömegeket - elhatároljuk magunkat az izraeli hadigépezettõl!
- Egy Közel Keleti Szocialista Federációért!