Nagyszámú érdeklődő részvételével zajlott le a Hands Off Venezuela konferenciája május 22-én Londonban. A rendezvény fő vendégei Katy Jaimes és Elías Chacón voltak. A Venezuelai Egyesült Szocialista Pártnak (PSUV) és ifjúsági szervezetének, valamint a gyárfoglaló mozgalomnak aktivistái azért utaztak Venezuelából Londonba, hogy beszámoljanak a bolivári forradalom aktuális helyzetéről.
Katy Jaimes, aki a PSUV alapítója és a nemrég lezajlott rendkívüli kongresszusának is résztvevője volt, elmondta, hogy a párt célja az volt, hogy eszköz legyen „a munkásoknak, a munkásokkal” a szocializmusért folytatott harcában. Emlékeztetett arra, hogy a pártnak a kezdettől fogva több mint 7 millió regisztrált tagja van (a 27 millió lakosú országban) és több mint 2 és fél millióan közülük aktívak és szavaztak a pártkongresszusra küldendő delegáltakról.
Sorolta a forradalom az oktatás, az egészségügyi ellátás terén elért eredményeit, a Simon Bolívar kommunikációs műhold pályára bocsátását és sok más dolgot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a forradalom legnagyobb vívmánya az az, „hogy ők immáron egy olyan nép, amely öntudatra ébredt, kimondta, hogy elég, és a saját kezébe vette a sorsának az irányítását”. Az ellenzék és a nemzetközi tömegmédia folyamatosan támadja Chávezt a bolivári forradalomban betöltött szerepe miatt, de Katy Jaimes igyekezett világossá tenni, hogy Venezuelában a forradalmi mozgalom az ő elnöksége előtti időre nyúlik vissza, konkrétan „a Carlos Andres Perez megszorító csomagja elleni népi felkeléssel kezdődött, 1989-ben”. Ez az esemény a Caracazo-lázadás néven vonult be Venezuela történelmébe. Kiemelve a párhuzamot, Jaimes emlékeztette a hallgatóságot Nagy-Britannia új, konzervatív-liberális kormányzatának tervezett megszorító csomagjára, és feltette a kérdést: „mit fogtok tenni ez ügyben? Mikor robbantjátok ki a brit forradalmat!?”.
Elías Chacón folytatta a munkásmozgalom helyzetének elemzését, kitérve a Nemzeti Munkás Unió (UNT) nemrégiben megrendezett kongresszusának lelkes hangulatára. Elías résztvevője az elfoglalt gyárak mozgalmának is, ami, elmondása szerint, gyakorlati példája annak, hogy „a munkások képesek a gyárak irányítására főnökök nélkül, sőt még a termelés minőségének javítását is el tudják érni”, ahogyan ez történt például az INVEVAL-ban (ami egy szelep-készítő gyár Mirandában) vagy az INAF-ban (vízvezetékalkatrész-gyártó gyár), és más üzemekben.
Chacón azt is elmondta, hogy ezek a gyárak hogyan néztek szembe a bürokrácia szabotázsával. Az INAF esetében, például, Chávez elnök múlt novemberben nyilvánosság előtt bejelentette a gyár államosítását, ám ez azóta sem valósult meg. Chacón ezt annak kapcsán említette, hogy Chávez elnök felszólított annak a burzsoá állam megszüntetésére, ami még mindig létezik Venezuelában. Végezetül ő is hangsúlyozta, hogy a szocializmusért folytatott harcnak nemzetközinek kell lennie, és ebben a küzdelemben a szolidaritási mozgalom szerepe döntő fontosságú.
A konferencia ezen részében volt szerencsénk Samuel Moncadát, Venezuela nagykövetét is meghallgatnunk, aki arról a gyalázatos manipuláló médiakampányról tartott előadást, ami Chávez és a venezuelai forradalom ellen folyik. Ez a kampány nem csupán a Fox News-nak és társainak nyilvánvaló hazugságaiból áll, részei azok a sokkal árnyaltabb félretájékoztatások is, amit az olyan „tiszteletre méltó” márkanevek közvetítenek, mint a BBC News, mondta Moncada.
A nagykövet beszélt az Egyesült Államok latin-amerikai intervencióinak hosszú történetéről, és arról, hogy ez a történet még mindig tart, ami nyilvánvaló fenyegetés a bolivári forradalomra nézve. Részletezte az USA katonai jelenlétét a térségben, nemcsak Kolumbiában, de Aruba és Curaçao szigetén, közvetlenül Venezuela partjainál.
Ezt követően lehetőség volt kérdések feltevésére, és a hallgatóság érdeklődését jelezte, hogy élénk párbeszéd bontakozott ki. A közönség érdeklődött a forradalom legújabb fejleményei, a termelőeszközök tulajdonviszonyainak kérdései, a Bolivári Milícia és más témák iránt. A délelőtti ülés a bolivári forradalom vívmányairól szóló, az Egyesült Államok intervenciós fenyegetése elleni, és az elfoglalt gyárakkal szolidaritást vállaló, és azok államosítását követelő zárónyilatkozatok egyhangú elfogadásával zárult.
A konferencia délután Roberto Navarrete beszámolójával folytatódott. Az „Inside the Revolution” című dokumentumfilm készítője elmondta, hogy milyen nagy az érdeklődés Indiában a venezuelai forradalom és az V. Internacionálé iránt.
Ezt követően Alan Woods, a www.marxist.com szerkesztője tartott előadást Chávez az V. Internacionálé megalakítására vonatkozó felhívásáról. Hangsúlyozta a felhívás fontosságát, mivel „a Szovjetunió összeomlása óta ez az első alkalom, hogy a szocializmus kérdése újra határozottan napirenden van”, és egy olyan nemzetköziség mellett érvelt, amelynek alapja, mint ahogy Chávez is mondta, „a küzdelem a kapitalizmus, imperializmus ellen, a szocializmusért”. Alan véleménye az volt, hogy ez elég alap volt ahhoz, hogy a forradalmárok képesek és készek legyenek egyesíteni erőiket. Hozzátette, hogy voltak erők, „bürokraták és reformisták”, akik meg akarták ezt előzni „akkor is és most is”.
Élénk vita alakult ki erről a kérdésről, arról, hogy lehetséges lenne-e, hogy elválasszuk a kapitalizmus elleni küzdelmet az imperializmus elleni küzdelemtől, Venezuela diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatairól olyan országokkal, mint Irán („ami nem forradalmi rendszer, éppen ellenkezőleg, ellenforradalmi” – mondta Alan), hogyan nézne ki ez az új Internacionálé és más kérdésekről.
Végül egy zárónyilatkozat üdvözölte Chávez felhívását az V. Internacionálé megalakítására, és arra utasította a HOV-ot, hogy párbeszédet kezdeményezzen erről a kérdésről a kampánnyal és a szélesebb munkásmozgalommal egyetértésben.
Amancay Colque, aki a Bolívia Szolidaritási Kampányt képviselte, beszámolt a Cochambában megrendezett Népek Föld Csúcstalálkozójáról. Elmondta, hogy a bolíviai elnök, Evo Morales tisztázta, hogy „ha a kapitalizmus él, akkor Földanya meghal”, és ezzel a környezetért folytatott küzdelmet összekapcsolta a kapitalizmus elleni harccal.
Andy Higginbottom, a Kolumbia Szolidaritási Kampánytól beszámolt az Enlazando Alternativas-ról, az Európai Unió – Latin-Amerika államfői csúcstalálkozójának az májusban, Spanyolországban megrendezett ellenrendezvényéről. Andy hangsúlyozta az európai, és főleg a brit multinacionális vállalatok szerepét, amit a harmadik világbeli országok kizsákmányolásában, a környezet tönkretételében, a szakszervezeti jogok elleni támadásban stb. játszanak. Példaként kiemelte az olajmunkások és a közösségek küzdelmét Casanaréban, Kolumbiában.(http://www.colombiasolidarity.org.uk/campaigns/19-bp/490-bp-in-casanare-workers-back-mobilisation-continues).
A vita sok témát érintett, köztük az egy évvel ezelőtti hondurasi puccs elleni Ellenállási Mozgalommal való szolidaritás kérdését. Katrina Annis és José Sagaz beszélt a Coordinadora Latinoamericana munkájáról. A Coordinadora Latinoamericana a szolidaritási kampányok és latin-amerikai munkacsoportok (amelyeknek a HOV is része) koalíciója.
Újból zárónyilatkozatok elfogadására került sor. A résztvevők szolidaritást vállaltak Honduras-szal, gratuláltak John McDonnell-nek a Venezuela segítésében játszott szerepéhez és támogatásukról biztosították az indulását a Munkáspárt vezető pozíciójáért, megerősítették a kampány munkáját a Coordinadorával, és végezetül megválasztották a kampány új Irányító Bizottságát.
Három videót láthattok itt angol és spanyol nyelven: http://handsoffvenezuela.org/video_alan_woods_psuv_activists.htm
Source: Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság (Hungary)