Chávez Venezuela elnöke, Rafael Isea, az újonnan megválasztott araguai kormányzó beiktatásán mondott beszédében azonnali kivizsgálást rendelt a tartományban nemrégen meggyilkolt szakszervezeti vezetõk elleni merénylet ügyében, a merénylet elkövetõinek felkutatására. Ugyanakkor azzal fenyegetõzött, hogy azonnali államosítás lesz a sorsa bármely olyan cégnek, amely megsérti a munkások jogait.
Határozottan kijelentette, hogy "nincs olyan büntett amit büntetlenül szabad hagyni, sem ezt sem bármely mást" és elmagyarázta, hogy a Richard Gallardo, Carlos Requena és Luis Hernandez szakszervezeti vezetõk elleni merényletet a sicariato követte el, az politikai merénylet volt.
A colombiai tulajdonú tejüzemre, az Alpiná-ra utalva azt mondta, hogy "egy bizonyos vállalatot ki kell vizsgálni. Ez egy külföldi cég ahol az aktivisták szembeszálltak a vezetõség támadásaival. Utasítást adtam, hogy ezt a céget ki kell vizsgálni, mert vannak a világ más országaiban olyan vállalatok akik úgy félemlítik meg a munkás és parasztvezéreket, hogy hivatásos merénylõkkel öletik meg õket, és ezeket a praktikákat most Venezuelában is be akarják vezetni. Ezt mi nem engedhetjük meg Venezuelában és komolyan kell harcolnunk ellene!"
Majd arra utalva, ahogyan az elõzõ ellenzéki kormányzó, Didalco Bolivar használta Aragua tartomány rendõrségét a munkások ellen, a következõket mondta: "Isea, teljes támogatásomat élvezed abban, hogy radikálisan megreformáljad Aragua tartomány rendõri és biztonsági erõit."
Késõbb, ugyanebben a beszédben Chavez megemlítette Aragua szociális és gazdasági konfliktusait és kérte, hogy rendszeresen tájékoztassák a Sanitarios Maracay gyár dolgozóinak küzdelmeirõl. "Minden cégnél, ahol a munkásoknak problémáik vannak, ahol nem fizetik ki a béreiket, ahol a munkáltatók kizsákmányolják munkásaikat, vagy ahol a gyárat bezárják de a béreket nem fizetik ki, vagy ahol a cég eladósodik és nem tudja kifizetni a béreket, ezekben a szituációkban ezeket a vállalatokat meg kell menteni, államosítani, kisajátítani kell". Hozzáadta, hogy "ez a szocializmus, a termelõeszközök köztulajdonba vétele".
Chávez elnök azt is hangsúlyozta, hogy ebben (a vállalatok kisajátításában és államosításában), "a munkásosztály szerepe kulcsfontosságú" és felhívást intézett "Aragua dolgozóihoz, a munkásosztályhoz".
Ez nem volt az elsõ eset, ahol Chavez világosan felhívást intézett a munkásosztályhoz, arra ösztönözve õket, hogy foglalják el az államosításra váró üzemeket. Sajnos a múltban, az UNT szakszervezeti vezetõk (vagy azért mert a munkásfelügyelet ellen voltak, vagy a kormányhoz szektáns módon viszonyultak) nem használták ezeket az alkalmakat arra, hogy komoly országos kampányt és küzdelmet szervezzenek a gyárak elfogalalására és a munkásdemokrácia, munkásfelügyelet bevezetésére.
Csak egy venezuelai szervezet, az Elfoglalt Gyárak Forradalmi Frontja (Freteco) próbálta ezeket a felhívásokat megvalósítani korlátolt erõivel. Egyes esetekben, mint az araguai Sanitarios Maracay küzdelmeiben, a munkások elfoglalták a gyárat és elkezdték a termelést munkásfelügyelet alatt. De az akkori Munkaügyi Miniszter, Ramon Rivero, nyilvánosan elutasította a cég államosítását és így szabotálta a dolgozók erõfeszítéseit. Az UNT különbözõ szárnyai is szörnyü szerepet játszottak ebben a harcban, egyesek nyíltan támogatták a Munkaügyi Miniszter sztrájktörõ tevékenységeit, mások (mint Orlando Chirino) ellenezték a munkásfelügyelet alatt lefolytatott államosítást, sõt olyan ötletekkel jöttek elõ, hogy a munkások más kapitalista tulajdonosokkal tárgyaljanak.
A Sanitarios Maracay munkásai küzdelmeiben megláthatjuk a venezuelai forradalom fõ problémáit: a bolivári mozgalom vezetõségében található jobboldali bürokrácia szabotázsát, azt a tényt, hogy a régi, kapitalista államapparátus még mindig létezik és a munkásosztály ellen használják és a munkásmozgalom vezetõi között egy komoly alternatíva hiányát.
Mindez teljesen szemben áll Venezuela munkásosztályának harcos, forradalmi szellemével. Ez a munkásosztály kedden, december 2-án hajnalban tömeggyüléseket szervezett a munkahelyeken és másutt, útelzárasokat és munkabeszüntetéseket Aragua-ban, mint annak a régionális tiltakozásnak részét amely elítélte a három szakszervezeti vezetõ elleni merényletet. Az elsõ jelentések szerint a következõ vállalatok dolgozói tüntettek: Produvisa, Cervecería Regional, Vasos Selva, Cativen, Remavenca, HV Envases, Industrias Iberia, Alconca, Plumrose, Titán, Diablitos Underwood, Pepsi-Cola, Toronocas, Venezolana de Riego, Serviquim, Sindicato de la Alcaldía del municipio Zamora, Nestlé, Vasos Dixie, Tupaca, Manpa Higiénico, Sanitarios Maracay, Mom, Aluminios Reynolds, Galletera Puig, Central El Palmar, Cebra, Inica. Tömegygyülések és közúti blokádok Villa de Cura, Cagua és Maracay-ban megbénították az egész tartományt.
Az egyetlen mód, hogy ezek a reakciós provokációk és gyilkosságok megszünjenek az az uralkodó osztály, a bankárok és a földtulajdonosok politikai és gazdasági hatalmának a megszüntetése. Ez a venezuelai munkásosztály feladata és csak így biztosítható a bolivári forradalom gyõzelme.